Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Életrajz

 

 Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (magyarul: Erzsébet Amália Eugénia) 1837. december 24-én, karácsony napján született Münchenben Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő és Miksa József bajor herceg harmadik gyermekeként. Egy foggal a szájában jött világra, ami a bajorok szerint szerencsét hoz. Közismert beceneve: Sisi.

 Mivel a Wittelsbach-ház azon ága, melyből édesapja származott szerényebb, nem uralkodó család volt (csak édesanyja volt királyi hercegnő) Erzsébet a császári udvar szigorától és protokolljától messze, szabadon nőtt fel. Így került már kiskorában kedvenc tevékenységei közé a lovaglás, melyről királynéi évei alatt sem mondott le, s Európa egyik legkiválóbb lovasának tartották.(Ezt mutatja az a tény is, hogy császárnéként is többször vett részt veszélyes Anglia vadászatokon, melyek komoly lovaglótudást igényeltek.) Szüleivel és hét testvérével a nyarakat minden évben és szívesen töltötték a család possenhofeni nyári kastélyában.  

 1853-ban elkísérte anyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischl-be unokatestvérük, Ferenc József császár születésnapi ünnepségére. Ez viszont csak ürügy volt a két anyának, Ludovikának és Ferenc anyjának, Zsófia főhercegnének (aki Sisi nagynénje volt) arra, hogy Ilonát és Ferencet megismertessék egymással. Hiszen Zsófia feleséget keresett fia számára és Ilona politikai szempontból is remek választás lett volna, mert német hercegnő lévén jó német-osztrák kapcsolat alakulhatott volna ki. Viszont a találkozón Ferenc Józsefet elbűvölte a fiatal, még csak 15 éves Sisi üde szépsége és inkább őt kérte feleségül. Zsófia főhercegné örült annak, hogy fia boldog, de Erzsébetet nem igazán kedvelte. (A sors fintora, hogy a rossz tapasztalatai ellenére, Sissi később ugyanúgy megnehezítette menye Stefánia belga hercegnő életét, mert nem értett egyet fia választásával.) Mivel Sisi-t nem a Habsburg Birodalom császárnéjának szánták az eljegyzés utáni egy évben rengeteget kellett tanulnia. Ausztria történelmét Majláth János magyar gróf és történettudóstól sajátította el, de tőle hallott először magyar verseket, szavakat is. Anyanyelvén a németen kívül megtanult még csehül, franciául és angolul később pedig magyarul és ógörögül is. Nem szerette és nem is tudta elfogadni a merev etikettet, de kénytelen volt megtanulni a társasági illemet, hiszen a bécsi Európa egyik legkonzervatívabb udvara volt.   

Csöndes termek, isten áldjon,
Régi kastély, ég veled.
S mind, első szerelmi álom,
Lakd nyugodt tómélyedet.
 

Kopár fák, áldás tinéktek,
S bokrok, kicsik és nagyok.
Mire ismét kirügyeztek,
Távol vagyok tőletek.
                        Sisi

 Az esküvőt 1854. április 24-én tartották Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában ahol Erzsébet fehér, uszályos menyasszonyi ruhát viselt. A ceremónia után az ünneplés viszont még több napig is folytatódott.

 Ezután Erzsébet hamarosan teherbe esett és 1855. március 5-én megszülte első gyermekét, Zsófiát. Majd rá egy évvel életet adott Gizellának is, 1856. július 12-én. De a császárné nem élvezhette a gyermekeivel töltött időt, hiszen csak anyósa, Zsófia főhercegné udvarhölgyei felügyelete alatt lehetett velük, sőt a két kislány szobája a Hofburg másik szárnyában volt, anyósáé mellett. Így Sisi-t teljesen kivonták gyermekei neveléséből.  

Kék az ég, s szenvedek,
Börtönömön lakat,
A rács durva, rideg,
Csúfolja vágyamat.
  

Sóhaj feszíti szívem,
Soká nem fogtok itt,
Nagy üdv vár fenn szelíden,
S lelkem szárnya repít.
 
                        Sisi

 Ennek ellenére Sisi-nek mégis sikerült elérnie, hogy 1857-ben magukkal vihessék Gizellát és Zsófiát hosszú magyarországi útjukra. Sajnálatos módón a két kis hercegnő az utazás alatt megbetegedett, s a már előtte is betegeskedő elsőszülött Zsófia tífuszban elhunyt. Erzsébetet kislányának korai halála annyira megrázta, hogy még a trónörökös, Rudolf születése sem segített már rajta. Mindezek mellett a császárné házassága is kezdett szétesni. Így sajnos nem meglepő, hogy ő maga is megbetegedett és orvosa levegő-és környezetváltozást tanácsolt neki. Sisi 1859-ben elhagyta Bécset és több hónapot töltött Madeirán és Korfun, majd Velencébe utazott.


Nincs, mi e földön megmarad,
A hűség csak üres betű,
Hatalmas Természet, te vagy
Egyedül hű és nagyszerű.
Boldog, ki szeret és imád,
Eltörlöd kínját, bánatát.
A világot tenném eléd le
Derűs hűségedért cserébe.
 
                               Sisi

 Visszatérésére 1861-ben került sor, de ekkora már megerősödött, igazi nővé érett. Elkezdett magyarul tanulni, rá egy évre pedig felvette Ferenczy Idát társalkodónőjének. Mikor a trónörökösért aggódó egyik nevelőtől értesült, hogy Rudolfot túl kemény katonai neveltetésben részesítik, szabályos ultimátumot adott férjénk, ugyanis Erzsébet elhagyta volna a császárt, ha nem változat fia neveltetésén. Habár Sisi csak igen ritkán szólt bele az államügyekbe, a magyarok érdekeikért vívott harcában megmutatkozott remek politikai érzéke.

 Az 1867-es kiegyezés után létrejött az Osztrák-Magyar monarchia s Erzsébetet és Ferenc Józsefet június 8-án a Mátyás templomban magyar királynévá és királlyá koronázták. De Erzsébetnek volt még egy nagy ajándéka a magyarok számára, hiszen 1868. április 22-én a Budai Várban szülte meg negyedik gyermekét Mária Valériát, aki így a ,, magyar gyermek” elnevezést kapta.
 
    Ó, Magyarország, szép világ!   
    Tudom én, élsz gyötrő láncon.   
    Úgy levenném én rabigád,   
    Kezem, lásd, nyújtani vágyom.   
    Haza, s szabadság: sok dalia   
    Ezekért ért oly bús véget.   
    Kötelékünk bár fonódna ma,   
    Királyt adhatnék néktek!   
    Magyar hadd lenne, hadd e-honbeli  hős   
    Vas a karja, tiszta a híre,   
    Derék értelmű férfi, erős,   
    S csak a földért verne a szíve.   
    Alkotna szabad magyar hazát,   
    Örökre - legyőzve az átkot!   
    Itt osztaná örömét-bánatát,   
    Így lenne hű királytok!
 
                           Sisi 

 A koronázás után Sisi visszavonult és már csak azoknak a dolgoknak élt, amelyeket szeretett, ilyen volt például az utazás, lovaglás és Mária Valéria nevelése. Kedvenc kislányát csak ő nevelte, őt halmozta el minden anyai szeretetével, amelyet nagyobb gyermekei esetében nem tudott megtenni.

Fiának, Rudolf trónörökösnek 1889-ben bekövetkezett tragikus halála után depresszióba zuhant, csak fekete ruhákat viselt, sőt még gyönyörű hajából is levágatott. Leginkább csak utazott, főleg Korfura és Bécsben már csak ritkán tartózkodott.

 1898. szeptember 10-én éppen egy Genfi-tavi hajókirándulásra sietett, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni szíven szúrta. Mivel a királynénak szoros fűzője volt a hajóra még felszállt, de az indulás után nem sokkal összeesett. Visszavitték a szállodájukba, de addigra Erzsébet elhunyt. Úgy halt meg, ahogy azt még életében kívánta, gyorsan, fájdalommentesen, családtagjaitól távol.
 

 Sisi a bécsi kapucinusok templomának császári kriptájában nyugszik, férje Ferenc József császár, s fia, Rudolf mellett.
 Emlékezete és kultusza a mai napig él az emberek szívében.

Örökké a magam végzetét kutatom, tudom...eljön a találkozásom napja. Minden embernek fel kell készülnie, hogy szembenézzen a végzettel. A sorsnak sokáig lezártak a szemhéjai, ám egy napon egy szemvillanás... És észrevett bennünket.
                                                                                                                                  Sisi

 

 
Hálás köszönet Bilonka Zsófinak segítségéért.